Tartásmód

Ültetőközeg
Fontos szabály, hogy a rovaremésztő növények tartására a virágföld alkalmatlan, ettől rövid időn belül elpusztulnak! Ültetőközegük savas kémhatású, natúr rostos mohatőzeg legyen. A tőzegbe kevert kertészeti perlit az ültetőközeget lazábbá teszi, elősegítve a gyökerek növekedését. A mészmentes kvarchomok szintén közegjavító hatású.

Öntözés
A növények öntözése lágy vízzel történjen, ellenben azok hamarosan elpusztulnak. Öntözésre legjobb az esővíz, de ha ez nincs kéznél, akkor az ioncserélt víz is megfelel. A növényeket mindig alulról (alátétből a vizet felszívatva) öntözzük, ne nagyon kerüljön víz azok levelére! Tavasztól őszig a növényeket cserepestől egy szélesebb vízzel teli tálcába állíthatjuk, így a párásítás is megoldott. Figyeljünk oda, hogy cserepeik alatt állandóan álljon a lágy víz, 2-3cm magasságban. A teleltetést igénylő fajok esetében a téli időszakban a növények cserepei alatt nem állhat víz, ültetőközegük csupán nedves legyen!

Páratartalom
A növények tartása során meghatározó a magas páratartalom megléte. Ennek számtalan módja ismeretes, de a legáltalánosabb az, ha a növényt cserepestől egy szélesebb, lágy vízzel teli tálcába állítjuk. Ekkor az állandóan párolgó víz miatt a növény körüli magas páratartalom biztosított. A legjobb megoldásnak az bizonyul, ha növényeinket egy kisebb, használaton kívüli akváriumban tartjuk.

Napfény
Fontos, hogy növényeinket óvjuk a nyári tűző napsütéstől, mert nyáron ha az erős napsütés forrósággal párosul, akkor a növények levelei könnyen megéghetnek. A növények nagyszerűen érzik magukat egy déli tájolású ablakpárkányon a nyár folyamán.

Hőmérséklet
A rovaremésztő növények kedvelik a meleg, egyenletes hőmérsékletet. A számukra optimális hőmérséklet-tartomány 20-35°C között van. Nyári hőségben fokozottan figyeljünk oda a megfelelő szellőztetésre, mert az álló és forró levegő nem tesz jót a növényeknek – ültetőközegük gyorsan kiszárad, ami végzetes számukra.

Tápoldat
A rovaremésztő növényeket TILOS tápoldatozni, ettől hamar elpusztulnak!

Ingerek
A legfontosabb szabály, hogy ne játszunk a növényekkel! Ez különösen igaz a vénusz légycsapójára (Dionaea), mert egy csapda átlagosan 2-5 alkalommal csukódik be és majd nyílik ki újra, ezután a csapda elpusztul. A növény zsákmányejtése során a prédát megemésztve abból tápanyagok nyerhetők, melyek új csapdák képzésében hasznosulnak. Ha csupán kíváncsiságból ingereljük a csapdákat, akkor azok préda nélkül záródnak és a folyamat felesleges energiát vesz el a növénytől. Az elhalt csapókat mindig vágjuk le a növényről, levélszárral együtt.
A harmatfű és hízóka leveleiről könnyen letörölhetjük/moshatjuk a rovarfogásra termelt harmatcseppet, így azokra is ügyeljünk.

Teleltetés
Télen bizonyos fajoknak (vénusz légycsapója, kürtvirág, hízóka, mérsékelt övi harmatfű) nyugalmi időszakra van szükségük, ez tartásbeli változásokkal jár együtt! A rövidülő nappalokkal járó lecsökkenő fénymennyiséget a növények érzékelik, ennek hatására megkezdik telelésüket. A telelés ideje alatt a növekedés lelassul, a ragadozásért felelős csapdák jelentős része elszárad és a növények "összemennek". Ebben az időszakban csökkenteni kell a növények öntözésére szánt víz mennyiségét: ültetőközegük éppen csak nedves legyen, ne tocsogjon a víztől! A másik kritikus tényező ezen időszakban a hőmérséklet. A növények számára ekkor 0-10°C az ideális hőmérséklet. A fagyokat ugyan bírják, de hosszú távon (1,5-2 hét) az erős fagyok (-8 - -10°C) ártanak a növénynek. Fontos tényező még a fény mennyisége is: igyekezzünk a növényeknek a lehető legtöbb fényt biztosítani, ha szükséges, akár mesterséges megvilágítással! Ha lakásunk dupla típusú ablakokkal rendelkezik, akkor a két ablak közé helyezve a növényeket tökéletesen át fognak telelni ebben az időszakban!

Etetés
Tilos a növényeknek bármilyen élelmiszert (felvágottak, nyers hús stb.) adni! A növények főként rovarokat zsákmányolnak, ugyanakkor nem szükséges őket mesterségesen táplálni. Kedvezőtlen esetben, ha huzamosabb ideig nem jutnak rovarzsákmányhoz (pl. állandó szobai tartás, a telelési időszak), akkor sem pusztulnak el (hiszen fotoszintetizálnak is), legfeljebb növekedésük kissé lelassul. Alkalmanként kedveskedhetünk a növényeknek egy-két élő rovarral (pl. szúnyoggal, kisebb léggyel); ezeket egy csipesz segítségével helyezhetjük a csapdákba. A mesterséges táplálás hatására növekedésük felgyorsul és sokkal erőteljesebb lesz, továbbá nagyobb méretre tesznek szert. Egy növényen maximum kettő-három csapdába helyezzünk zsákmányt, mindenképpen maradjon a növényen szabad csapda!

Megjegyzés, az újonnan vásárolt növényről
A környezetváltozást, illetve az átültetést a növények megérzik és megviseli őket. Ilyenkor előfordulhatnak "betegségre" utaló jelek. Ilyenek pl.: levélszár vagy csapó elfeketedés. Ilyenkor a növény próbál alkalmazkodni (akklimatizálódás) az új környezetéhez, ami napokba vagy hetekbe telik.