Vénusz légycsapója (Dionaea muscipula)

Az Észak- és Dél-Karolinában honos, a "legismertebb húsevő növény". Csapóiban 3-3 érzékelő szál található, mely csak 2-3 inger után aktiválódik, elkerülve ezzel a felesleges záródást. A csapó összecsukása sok energiát vesz el a növénytől, ezért is TILOS A NÖVÉNYT INGERELNI! A csapók 2-5 csukódás után elpusztulnak. A növény gyors rovarfogásra képes, kevesebb mint 1mp alatt képes a csapda becsukására. Az illatokkal odacsalt és elejtett prédát napokig, akár 1 hétig is emésztheti. Kedveli a magas páratartalmat, sok napfényt (Ez nem egyenlő a forró kánikulai meleggel. Ebben az esetben, árnyékos helyet kell neki biztosítani) és a magas hőmérsékletet. Ültetőközege tőzeg és kertészeti perlit 50-50%-os aránya. A kiszáradás a gyenge pontjuk, ezért a lágy víznek mindig állnia kell alatta egy tálcában. Teleltetni novembertől márciusig szükséges. Ekkor a növényt 0-10°C között kell tartani, az ültetőközege éppen legyen nedves, de a napfényt biztosítani kell neki. A gyenge mínuszokat elviseli, de hosszú távon ne érje fagy. Tavasszal át kell ültetni. A nemzetségben hivatalosan 1 faj található, viszont számtalan fantázia nevű példányt (Alien, Hellcat, Dracula, Tiger teeth, Clayton's vulcanic...) sikerült kitenyészteni. Ezek méretben, színben, pillákban és természetesen árban különböznek az alapfajtól. 

Ültetőközeg: Tőzeg, kertészeti perlit és sphagnum
Tartási hőmérséklet: 28-30°C. 

Öntözés: Tavasztól őszig 2-3cm magasságban álljon alatta a lágyvíz.
Fényigény: Minél több közvetlen napfény, de a nyári perzselő napot kerüljük.
Teleltetés: 0-10°C között (-7 - -8°C-ig bírják a nem tartós fagyokat). Közeg enyhén nedvesen tartása. Sok fény.

Kürtvirág (Sarracenia)

A kürtvirágok Észak-Amerika területén honos ragadozó növények. A hosszúra növő levelek, egy fedővel ellátott tölcsérben végződnek. A csapda édes illatot áraszt, mely a gyanútlan rovarokat magához vonzza, és becsalja egészen a növény belsejéig. Majd a szárban a lefelé álló szőrök akadályozzák meg, hogy a rovar kiszökjön. A csapda tetején található fedél nem csukódik le, csupán a víztől általi felhígulástól menti meg az emésztőnedvet. Viszont vannak bizonyos fajok, melyek nem termelnek emésztőnedvet. Náluk a csapófedél elhajlik, így az üregben összegyűlt csapadék és a benne lévő baktériumok segítik a zsákmány elemésztését. A sok napsütés hatására a növények gyönyörű zöld, piros, rózsaszín, sárga és fehér színben pompáznak, melyek ugyancsak felkeltik a rovarok figyelmét. Teleltetni kell őket, tartásuk szinte megegyezik a Vénusz légycsapóéval. A tavaszi átültetés során az elhalt csapdákat a rizómától felfele 1-2cm-re vágjuk le, hogy az új hajtások több napfényt kaphassanak.

Ültetőközeg: Tőzeg és nagyszemű kertészeti perlit keverék.
Tartási hőmérséklet: 28-30°C.
Öntözés: Tavasztól őszig 2-3cm magasságban álljon alatta a lágyvíz.
Fényigény: Minél több közvetlen napfény.
Teleltetés: 0-10°C között (Jobban bírják a fagyokat mint a D.muscipula. Közeg enyhén nedvesen tartása. Sok fény.

Harmatfű (Drosera)

A szegfűvirágúak családjába tartozó harmatfüvek szinte az egész Földön megtalálhatóak. Vannak trópusi, télálló és törpe változataik. Közös bennük a növény rovarfogó képessége, hogy a levelein elhelyezkedő nyeles mirígyek tentákulumot termelnek. Ez a ragacsos anyag fogva tarja a rovart, míg a levél rátekeredik az áldozatra és megemészti. Ez a termelt anyag nem mérgező sem emberre, se állatra és bőrirritációt sem okoz. Apró, színes virágokat hoznak, melyek mégjobban vonzzák a gyanútlan rovarokat. Változatos megjelenésük teszi őket különlegessé. Akadnak fára hasonlító, tőlevélrózsát alkotó, hosszú fonálszerű alakot felvevő példányok.

Trópusi fajok: A legkönnyebben tarthatóak harmatfüvek. Sok napsütés, magas hőmérséklet, magas pára valamint állandó vízben állás fontos számukra. Télen fűtött szobában tartsuk őket, biztosítva az igényeit. (pl.: capensis, aliciae)
Hátrányuk hogy rövid ideig élnek (2-3 év)

Télálló fajok: Az ő esetükben a téli tartás jár változásokkal. Telelőrügyet fejlesztenek, melyből tavasszal új növény hajt ki. Ilyenkor majdcsak száraz legyen a közegük. (pl.: intermedia, rotundifolia)

Törpe fajok: Kis méretű növények (1-3cm) melyek telepekben élnek. Tavasztól őszig biztosítsunk nekik is sok napfényt, folyamatos nedvességet. Télen 1-2 hetente öntsünk alájuk vizet. Ebben az időszakban a rozetta közepén megjelennek a magok, (gemmák) melyek elszórva hamar kikelnek. (pl.: scorpioides, platystigma)

Ültetőközeg: Tőzeg és aprószemű kertészeti perlit.
Tartási hőmérséklet: 30-35°C .
Öntözés: Trópusi fajoknál egész évben álljon alattuk a lágy víz. Télálló és törpe fajoknál tavasztól őszig legyenek vízben. Utóbbit 2-3 hetente 1-2 alkalommal öntözzük télen.
Fényigény: Minél több közvetlen napfény.
Teleltetés: Trópusi fajoknál nem kell. Télálló -5 - +5°C között, a törpe egyedeket szobahőmérsékleten lehet tartani, a közeg enyhén nedvesen tartása. Sok fény.

Kancsóka (Nepenthes)

Igényesebb és nehezebben tartható növény, mégis az egyik legszebb és leglátványosabb rovaremésztő. Előfordulási helye DK Ázsia, Srí Lanka, Borneó, Szumátra, Fülöp szigetek.A fás szárú növények speciális levélmódosulással, kancsó alakú veremcsapdával rendelkeznek. A kancsó széle (perisztómium) csúszóssága juttatja az áldozatot a kancsóba, és a lefelé álló szőrök gátolják meg a kijutását (akárcsak a Sarracenia esetében) A legtöbb rovarfogóval ellentétben, nem bírja a hosszan tartó és erős nyári napfényt. Ettől elégnek a levelek és a kancsók. Ugyancsak különbözik a többi nemzetségtől, hogy nem kell folyamatosan lágy vízben állnia a cserépnek, mert a gyökerek könnyen elrohadnak. Magas páratartalm igényű növény! Előnye, hogy nem kell teleltetni. Ültetőközegébe érdemes fenyőkérget keverni.

A síkvidéki fajoknál a 28-30°C a megfelelő, és éjszaka se menjem a hőmérséklet 18-20°C alá. Óvni kell őket a tűző napsütéstől, félárnyékos helyen kell tartani őket.

A hegyvidéki fajoknál szélsőségesebb  nappali magas hőmérséklet (24-26°C ) után éjszaka 5-10°C körül hűl vissza a levegő. Emiatt a páratartalom is ingadozik, ezért a tartásuknál ezt is figyelembe kell venni.

Ültetőközeg: Javarészt sphagnum, némi perlittel és tőzeggel keverve. Szeretik a fenyőkérget is.
Tartási hőmérséklet: 26-28°C .
Öntözés: Ne álljon alattuk a víz, felülről lehet átáztatni a közeget.
Fényigény: Minél több közvetlen napfény, de kerüljük a tűző napot.
Teleltetés: Nem kell teleltetni. Szobahőmérsékleten tartható, de a fényigényét lámpával kell pótolni, valamint a magas páratartalmat biztosítsuk neki.

Hízóka (Pinguicula)

Bár a hízókák nagy része Mexikóban honos, ugyanakkor széles körben megtalálhatóak: Eurázsiában, Amerikában, Észak-Afrikában, Délkelet-Ázsiában vagy akár Grönlandon. Hazánkban a védett P. vulgaris (lápi hízóka) található meg. Jellemzőjük, hogy ragacsos, tömött, alacsony leveleket növesztenek, melyekkel rabul ejtik a rovarokat. Helyes tartásukat gyönyörű, színes virágokkal hálálják meg, melynek egyik kritériuma, hogy ellenben a többi rovaremésztővel, ne álljon folyamatosan a víz a tálcájukban. Kedvelik, ha nyáron pár naponta lágy vízzel enyhén meg vannak permetezve a leveleik. Ezt az esti órákban végezzük el. Közvetlen, tartós napsütés veszélyes rájuk, ezért félárnyékos helyen tartsuk őket. Télen a növény rovarfogásra alkalmatlan, pozsgás leveleket növesztenek. Esetükben nem beszélhetünk teleltetésről, de ebben az időszakban próbáljuk hűvösebb helyre tenni őket (5-15°C) Ha nem tudjuk ezt biztosítani, akkor tarthatóak szobahőmérsékleten. Náluk nem áll fenn az a veszély, mint a Vénusz légycsapójánál, csupán a következő évben, lelassul a fejlődésük, kevesebb virágot hoznak.

A télálló hízókák (grandiflora, vulgaris, alpina) olyan fajok, melyek telelőrügy formájában vészelik át a telet. A telelőrügyet a tél beállta előtt fejlesztik a növények. Ők télen hideget igényelnek (-5-5°C). Esetükben a téli öntözés megegyezik a többi teleltetést igénylő növénnyel.

Ültetőközeg: Tőzeg, aprószemű perlit és kvarchomok keveréke.
Tartási hőmérséklet: 25-32°C .
Öntözés: A cserép alatti táljukba hetente 1-2 alkalommal öntsünk lágy vizet.
Fényigény: Sok fény, de kerüljük az erős közvetlen napfényt. Félárnyékos helyen, vagy árnyékolóval védve tartsuk.
Teleltetés: Szobahőmérsékleten kell tartani, mérsékelten öntözzük továbbra is. A közeget hagyhatjuk kicsit kiszáradni, akár 2-3 hetente öntsünk alá vizet.